Nézőpont kérdése lenne?

A tegnap este megfogalmazódott bennem néhány kérdés bizonyos események hatására. Elsősorban, hogy miért is szeretünk focit nézni? Minek alapján választunk ki egy kedvenc csapatot? Miért tetszik jobban egyes csapatok játéka másokénál? Ezzel a kérdéssel aztán azt hiszem meg is találtam a válaszokat is. Hiszen a focit a látványosság, változatosság, váratlan események, kiszámíthatatlan megoldások, stb. miatt nézzük a legtöbben. Ezzel azt is elárultam, hogy a kérdések a Barca-Inter meccs kapcsán születtek meg, mert ott az itt felsoroltak közül semmi nem történt meg... Az igaz, hogy ilyen meccset nem mindennap lát az ember, de azt is elmondhatom, hogy ha mindennapos lenne, akkor már rég nem néznék egy mérkőzést sem... Valójában rám lehet fogni, hogy elvakult Barca-szurkolóként nem tudok objektív lenni, de azt akkor sem tudom elfogadni, hogy boldog-boldogtalan magasztalja Mourinho-t évek óta. Mert bárki bármit mondjon is, Mourinho egyszerűen a látványos labdarúgás gyilkosa amióta edzőként tevékenykedik. A Portoval nyert egy BL-lt, úgy, hogy közben mindenki hiányérzettel hagyta el a stadiont, állt fel a TV elől minden Porto- meccs után, majdnem ugyanezt mutatta a Chealsea is az ő irányítása alatt... Az Inter esetében azt hittem mostanig, hogy ez másként van, viszonylag szépen játszott a csapat egész szezonban, de a tegnap este végre megint láttam, hogy nem edző a szememben Jose "mester". A meccs utáni elemzések, cikkek dicsérik a taktikát, "edzőfejedelemnek" nevezik... Hát kérdem én hogy lehet "taktikának" nevezni a tíz emberes védekezést 90 percen keresztül? Egész meccs alatt egy helyzete nem volt az Internek, sőt egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor mentek át a félpályán. A statisztikák is sokat mondóak ( 80%-os labdabírtoklás a Barcanak , vagy Xavi 60 passza az első félidőben Zanetti 5 passzához képest), de sajnos gól az nem született elég... Mekkora edzői kreativitás kell ahhoz, hogy kiküldjünk 11 embert a pályára azzal az utasítással, hogy "álljatok fel a 16-ra ahányan vagytok"? Ha ettől nagy edző valaki, akkor én eddig mindent rosszul értelmeztem a focival kapcsolatban... És hiába kritizáljuk a Barca játékát, hogy nem találtak megoldásokat, vagy nem tudták feltörni a védelmet, stb. Mert ezt sajnos nem lehetett... Nem lehetett kreatívan játszani, sőt egyáltalán nem lehetett játszani. Amit a tegnap este láttunk az nem is volt focimeccs. És ha ez az Inter nyeri meg a BL-t, akkor az idén BL sem volt. Legalábbis nem fociban. Hogy milyen sport ez amit az Inter a tegnap mutatott, azt nem tudom megmondani, mindenesetre Mourinho le kellene védesse, mint saját találmányt és hozzon létre egy ligát is.

Lemondott Bölöni...

"Alkalmazkodni kell, hogy lehess. Hogy te lehess. De az alkalmazkodás önfeláldozás is egyben. Túl kell élni, de nekem kell túlélni. Vannak tehát határok. És ki mondja meg, hogy hol vannak ezek? Nehéz ez."

Esterházy Péter (Utazás a tizenhatos mélyére)

Bár számítani lehetett rá, mégis szomorúan olvastam nemrég a hírt, miszerint Bölöni László lemondott a Standard Liege vezetőedzői posztjáról. Be kellett következzen ez a pillanat, a helyzet már valóban kínossá kezdett válni mindkét fél számára, de mégis valahogy az "igazságtalan", "hálátlan" szavak jutnak eszembe először erről az egész történetről. Nem gondolom, hogy Bölöni László minden feladatát hiba nélkül látta el a Standard kispadján, mert ez egy edzőről sem mondható el, ők is emberek. Azt sem gondolom, hogy ez volt a maximum, amit ezzel a csapattal el lehetett érni. De nem is kapott rá esélyt, hogy többre vigye... Megnyert egy bajnokságot, helytállt a BL-ben is, ami már magában szép teljesítmény. Belekezdett egy fiatalítási folyamatba is, ez az ő stílusához hozzátartozik, azt is mondhatnánk, hogy ez a védjegye. Aztán jött a lejtő, rosszul mentek a dolgok a bajnokságban és ez a belga sajtónak nem tetszett. Eddig azt hittem, hogy csak nálunk van ez a "scandal" - vadászat a sajtóban, de tévedtem. A csapat jelenleg is a hatodik helyen van a tabellán, de ez a legtöbb esetben elfogadható, ha két-három fronton kell helytállni. Vagy mégsem elfogadható, amint azt számos példa mutatja. Ezt igazságtalannak tartom! Hiszen ilyen esetekben nem mindig az edző a hibás. Most legalábbis nem hiszem, hogy ő volt. És ilyen válsághelyzetben megszólal a csapat nagy öregje (Dacourt), hogy ő nem játszik eleget, fenyegetőzni kezd, és rontja az amúgy is gyatra hangulatot az öltözőben. Nem azt mondom, hogy Dacourt nem volt valaha jó játékos, mert az volt, bizonyított is. De egy vérbeli profi kell tudja, hogy hol a határ, el kell ismerje, ha az ő ideje már lejárt, és Olivier barátunk ideje lejárt. Ő pedig ezt nem vette észre (Bölönivel ellentétben). 36 éves focista, aki a legmagasabb szinten játszott évekig, és nem tudja, hogy az edző szava megkérdőjelezhetetlen... Persze neki is menni kellett a csapattól (egy kicsit hamarabb mint Bölöninek), de ez már nem változtatott a tényeken. Bölöni László megaláztatásban részesült, két év munkáját tiporta a sárba a média és egy egoista kiöregedett labdarúgó, aki a sajtóban nyújt kimagaslóan semmiházi, kritikán aluli teljesítményt, ahelyett, hogy a pályán bizonyítana... És Bölöni számára ez volt a határ. A csapat hangulata romlott, a teljesítmény szintén, a változás halaszthatatlanná vált. Már több kompromisszumot nem köthetett, tovább nem alkalmazkodhatott. Lemondott... Azt hiszem jól döntött... A szurkolók mellette voltak az utolsó pillanatig, mert az igazi szakértő a szurkoló, ő mindig látja, hogy hol van a kavics a gépezetben. Csak ezt a szakértőt nem mindig hallgatják meg időben.
Mert az azért érthetetlen és hihetetlen, hogy a 2009-es év edzője 2010-re a legrosszabb edzővé váljon...